Panzer II könnyű harckocsi |
![]() |
A Panzer II könnyű harckocsit a németek egészen addig az első vonalban tartották, amíg az ipar elegendő Panzer III és IV közepes tankot nem tudott biztosítani. A lengyelországi hadjárat alatt még a Panzer II alkotta a német páncélos erők gerincét, de a hadrend 1940 végi újraszervezése után is maradt a régi tankoknak feladat.
A harcjármű páncélzata vékony volt, és a 20 mm-es fő fegyverzete is könnyűnek számított. A gyenge páncélátütést némileg kompenzálta kivételesen nagy tűzgyorsaság. Az alváz ezzel a konfigurációval nagyjából el is érte a fejleszthetőség határát, csak egy lángszórós változat harcolt még rövid ideig a keleti fronton.
1942 közepére a Panzer II-esek zömét kivonták elsővonalbeli szolgálatból, ami megmaradt, azt felderítésre osztották be. Ez utóbbi feladatkörben a régi könnyűpáncélos nagyon jó szolgálatot tett.
Az utolsó "L" változatot, vagy ismertebb nevén a Luchs-ot (hiúz) már eleve páncélos felderítőnek tervezték. Az alvázat ezen kívül sikerült még könnyű tüzérségi és páncéltörő lövegek gépesítéséhez is hasznosítani.