Supermarine Spitfire vadászgép |
![]() |
A Spitfire ("Tűzköpő") a háború egyik legismertebb vadászgépe, és az angliai légicsata ikonja is egyben. A Supermarine egymotoros vadászgépének különféle változatai végigszolgálták a háborút, és az összes lehetséges fronton bevetésre kerültek. A Spitfire több változatban épült, mint bármelyik másik angol harcirepülő.
A Spitfire számára a karrierje során a legnagyobb kihívást a kisebb és könnyebb, állig felfegyverzett Fw 190 megjelenése jelentette, de a brit mérnökök sikerrel vették ezt az akadályt is.
A jellegzetes, vékony, elliptikus szárnyak a magassági teljesítményhez nagyban hozzájárultak. A Griffon-motoros Spitfire-ek a 700 km/h-s sebességet is elérték.
Az új erősebb Spitfire-ek érkezésével a régebbi Merlin-motoros gépek vadászbombázóként folytatták pályafutásukat. A normandiai csata során egy alkalommal még Ervin Rommel alól is kilőtték a parancsnoki gépkocsiját. A fegyverzet nyolc könnyűgéppuskából a háborús évek során négy 20 mm-es gépágyúra módosult.
A Spitfire egyik nagy hátránya az üzemanyagból adódó kis hatótávolsága volt, ez alól csak az alaposan áttervezett fotófelderítő-változatok voltak kivételek.