M3 páncélvadász |
![]() |
A féllánctalpas, 75 mm-es ágyúval felszerelt M3 volt az első amerikai páncélvadász a második világháborúban. A löveg elődje még az előző világégésből hátra maradt, klasszikus francia tábori ágyú volt. A rögtönzött M3-at átmenetinek szánták, amíg a specializált, lánctalpas harcjárművek meg nem érkeznek. Ennek ellenére a féllánctalpas önjáró löveget Észak-Afrikában és Szicíliában még bevetették a Panzerwaffe ellen.
A 75 mm-es ágyú ezen a hadszíntéren még bevált a német közepes páncélosok ellen, de maga a jármű annyira sebezhetőnek bizonyult minden fajta ellenséges tűzben.
A személyzete a sebesülési érdemérem után el is nevezte Bíbor Szív doboznak. A sikereknek súlyos ára volt - az egyik fontos ütközetben, a tunéziai El Guettarnál a 701-es zászlóalj élet-halál harcot vívott az Afrikakorps 10. páncéloshadosztályával, ahol több mint 30 német páncélost semmisített meg, de közben elveszített 21 saját páncélvadászt is.
A féllánctalpas páncélvadász 1943 végére teljesen eltűnt az amerikai arzenálból az európai fronton. A helyére az M10 lépett, a megmaradt M3-asokat visszaalakították csapatszállítóvá. A csendes-óceáni hadszíntéren a tengerészgyalogosok mint önjáró tüzérségi löveget tovább alkalmazták.